Cseresznye szakmai nap Érden

Utolsó frissítés: 2023 július 06.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének közös szervezésében június 15-én került megrendezésre a hagyományos Cseresznye szakmai nap az Érd-elvirai kísérleti telephelyen. A köszöntők és a szakmai előadások után bemutatásra került az új kísérleti intenzív cseresznye ültetvény. A rendezvényen több, mint 100 résztvevő jelent meg. 

A rendezvényről részletes cikk jelent meg a Kertészet és Szőlészet folyóirat 26. számában, Horváth Csilla írása, alább olvasható:

 

Első eredmények kísérleti cseresznyeültetvényben

Négy év kihagyás után új szervezetben és az agrárkamara támogatásával tartottak cseresznye szakmai napot Érd Elvira-majorban. Új magyar fajtajelöltekről, intenzív termesztésre alkalmas alanyokról és művelésmódokról, valamint a repedés elleni beavatkozásokról hallhattunk.

Bevezetőjében Lakatos Tamás, a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont vezetője felidézte, hogy utoljára 2018-ban volt szakmai rendezvény Elvira-majorban, ami évtizedek óta meghatározó helyszíne a magyar gyümölcskutatásnak. Azóta a kutatóintézet a MATE keretén belül működik, de a szerkezeti átalakulásnál nagyobb dolog, hogy sikerült meggyőzni a fenntartókat: korszerű kísérleti ültetvények is kellenek a gyümölcskutatáshoz, az ágazat fejlesztéséhez. Így létesült a majdnem egyhektáros, az idén hároméves cseresznyeültetvény, ahol alanyokat, alany-nemes kombinációkat és új művelésmódokat vizsgálnak a kutatóállomás munkatársai. Nyitrainé Sárdy Diána, a MATE Budai Campusának főigazgatója hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy közelebb került egymáshoz a kutatás és az oktatás, így a legújabb eredményeket lehet beépíteni az egyetemi hallgatók képzésébe. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen megszűnt a kari struktúra és szakmai intézetek alakultak, amelyeknek egyik célja, hogy válaszoljanak a gazdálkodók szakmai kérdéseire.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az idén az országban többfelé szervez hasonló rendezvényeket más-más gyümölcsfajokkal kapcsolatban, mondta köszöntőjében Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős alelnöke. Fontos lenne olyan ültetvényeket létrehozni, ahol nem kell a fagytól tartani, ezzel a céllal is tervezi a szervezet, hogy három termőtájon újraindítja az európai uniós csatlakozásunkkal megszűnt fajtaérték-vizsgálati rendszert. Geösel András, a MATE Kertészettudományi Intézetének vezetője már csak azt tette hozzá az elhangzottakhoz, hogy egy ilyen szakmai rendezvény jóval nagyobb hatású, mint egy tudományos publikáció.

      


Nagy szemű, ropogós

A cseresznyenemesítés igencsak felgyorsult a magánnemesítők tevékenysége következtében, és változtak az új fajtákkal szemben támasztott követelmények is, derült ki Kovácsné Békefi Zsuzsanna előadásából. Elvárt a legalább 30 milliméteres gyümölcsátmérő, fontos a kemény, ropogós hús, és nyugaton inkább az édes íz, a pulton tarthatóság, valamint, hogy ne repedjen a termés. Kelet-Európában ismerik el a fogyasztók a savasabb, összetettebb ízű gyümölcsöt. A nemesítők igyekeznek mindezeken túl minél korábban, illetve későbben szedhető cseresznyefajtákat létrehozni. Céljuk az öntermékenység is, ami a termesztésben okozhat gondokat, mert ritkítás híján elaprósodhat a cseresznye. Egyre jobban figyelnek a fák hidegigényére, ami meghatározza, hogy milyen klímán lehet eredményesen termeszteni az adott cseresznyefajtát. Léteznek 170, illetve 1300 hidegegységet igénylő fajták, érzékeltette a különbséget az előadó. Új szempont, hogy alkalmas-e a fajta a gépi szedésre, ezért vizsgálják a fajtajelöltek elágazási jellemzőit is, valamint azt, hogy elviselik-e a szélsőséges időjárási hatásokat, miként reagálnak az új károsítókra. Egyelőre nem született teljes siker e követelmények teljesítésében, géppel jól szedhető például a Linda, repedésre kevésbé érzékeny a Regina. Érden figyeltek föl rá, hogy a Drosophila suzukii nagyon jól telelt az idén, és már a cseresznyében is károsított. Bár vannak fajtakülönbségek e téren is, nincs ellenálló cseresznye.

Termesztési tapasztalatok

A külföldi nemesítési programok közül a hozzánk közelebbi kutatóhelyek eredményeit érdemes figyelnünk. Csehországban, a Holovousy Kertészeti Kutatóintézetben született a Kordia és a Tamara, német fajták a drezdai Julius Kühn Intézetben nemesített Narana, Polka, Areko. Ezek alkalmasabbak hazai termesztésre, mint a mediterrán országokban született fajták, például a bolognai Egyetem Sweet-fajtasorozata vagy a Kaliforniából származó cseresznyék.

Békefi Zsuzsanna beszámolt a külföldi fajtákról gyűjtött tapasztalatokról. Az idén például mínusz 6 °C-ot mértek Elvira-majorban, amit nem sok fajta élt túl. Az összes Germersdorfi-változat és a Linda termése maradt meg az érdi ültetvényekben.

A francia Earlise fajta a Bigarreau Burlat-val egy időben érik, de nemcsak fagyérzékeny, hanem puha is és nem elég nagy a gyümölcse. Ugyancsak súlyos fagykárt szenvedett a Burlat után egy héttel érő francia Bellise. A kanadai Satin fajta Érden is kemény, nagy és édes gyümölcsöt terem. Az olasz Black Star 28 milliméteres gyümölcse kemény húsú és nagyon édes. Változó minőségű a Samba, ami kissé fagyérzékenynek bizonyult kanadai fajta.

Az Érden született legújabb cseresznyékről az előadó elmondta, hogy nemesítésükhöz nagyon széles génanyaghoz tudnak nyúlni, cél a későn virágzó és ezzel a tavaszi fagyokat remélhetőleg elkerülő fajták létrehozása. A Bigarreu Burlat után körülbelül egy héttel érik az Elvira és a Magdolna, mindkettő eléri a 30 milliméteres átmérőt, sötét héjú, szép cseresznyék, a Magdolna kemény húsú, fűszeres aromájú. Még egy héttel később érik a Kira, ez is nagy, kemény húsú, édes, aromás cseresznye. Különlegesség a kétszínű, sárga-piros Pillangó, ami ebben a kategóriában kiemelkedően kemény húsú, édes gyümölcsöt terem. Késői érésű a B/109 és a 16/77 hibrid.

   


Koronaformák fejlődése

Hrotkó Károly professor emeritus a koronaformák fejlődését vázolta fel előadásában. Régen még azt tanultuk, hogy a cseresznye nem szereti a metszést, de ez az állítás mára megdőlt, számos intenzív koronaformát kialakítottak. A legújabb művelésmódoknál már a legfontosabb cél a keskeny, géppel művelhető és szüretelhető korona fenntartása, ezek a sövényszerűen kialakított fák támrendszert igényelnek. Sokféleképpen lehet intenzíven cseresznyét termeszteni a spanyol bokortól az orsófákon át a síkban nevelt koronákig. A legtöbb cseresznyét termelő országokban, Kínában, Törökországban és az USA-ban az orsófák a jellemzőek. Japánban, ahol annyi cseresznyét szednek, mint Magyarországon, fedett termesztésben is kombinált koronát alkalmaznak.

Az intenzitás növelése az amerikai Kym Green Bush (KGB) koronával kezdődött. A fákat 4-6 × 2-3 méteres térállásban nevelik úgy, hogy alacsony törzsön 5-8 meredek termőágat tartanak fönn, amelyeket négy-hatévente lecserélnek. A földről könnyen szüretelhető így a termés. Gyenge, köves talajon alakult ki a spanyol bokor művelésmód: a fákat 5 × 3 méteres térállásban, 2-2,5 méter magasra nevelik, az erős alanyú ültetvény géppel metszhető.

Változatos alanyhasználattal alakítják ki a különféle orsókoronákat, amelyeken folyamatosan cserélik a különbözőképpen kezelt termőgallyakat. A koronák általában 1,2-1,5 méter szélesek. A magas orsó (tall axe) nagyon keskeny, Gisela 6 alanyon alakítják ki és hektáronként 5000 fát nevelnek. A szuperorsó fák térállása 3 × 0,5-0,8 méter, és csak olyan fajtákból lehet fenntartani, amelyek az éves vesszők alapi részén is teremnek. Ilyen például a Linda és a Regina, figyelmeztetett Hrotkó Károly. Magyar cseresznyeorsónak lehet nevezni a módosított Brunner-orsó koronát: sajmeggy alanyon támrendszer nélkül nevelhető, ami lehetővé teszi, hogy gyökérmetszéssel korlátozzák a fák növekedését. Az ágak kiterítésére Brunner-féle felsőrügyes metszést alkalmaznak és nyáron vágják vissza a fölösleges, fölfelé növő hajtásokat. Gyökérmetszést csak sajmeggyen lehet végezni, az összes többi alany erősen sarjadzik a hatására.

A kétdimenziós koronák képviselője a sorirányban kialakított Y-korona, aminél az a cél, hogy két sudár ossza meg a gyökér potenciálját. Kifejlesztették a háromágú villa vagy trident koronát is, ezekkel egyre keskenyebb termőfalat lehet létrehozni.

A sövényeknek is az az előnyük, hogy gépesíteni lehet a művelést, precíziós permetezést lehet folytatni, könnyű a kézi szedés, de géppel is szüretelhetők. Ez utóbbihoz persze el kell fogadtatni a fogyasztókkal, hogy a cseresznyének nincsen szára, és alkalmas fajtákra is szükség van. A spanyol piacon már felbukkant a géppel szedett cseresznye, mutatott példát az előadó.

A legújabb koronaforma az UFO, vagyis a síkban kiterített termőgallyakból nevelt korona. Gyenge alanyon nehéz olyan hajtásnövekedést elérni, amivel egyformán erős függőleges termőágakat lehet kialakítani a vízszintesre lekötözött tengelyen. Kínában hasonló a legyező korona, amin hat termőágat terítenek ki egy síkban és bokrétás termőnyársakat tartanak meg rajtuk.

Kell a lomb is

A nagyon keskeny fáknál van egy nagy veszély, mégpedig az, hogy egyszerűen nincsen elég lombfelület a termés kineveléséhez. Az ökölszabály az, hogy egy kilogramm cseresznye kineveléséhez 1,25 négyzetméter levélfelület szükséges, vagyis 25 tonna terméshez 32 ezer négyzetméter. Ennyi levelet körülbelül 40-45 ezer folyóméter termőgally-hosszon lehet nevelni. Ráadásul azt is figyelembe véve, hogy a termőnyársakon kisebb felületű levelek fejlődnek, korlátozott számban (általában 8 levél egy termőnyárson) nagyon fontos, hogy hagyjunk meg a fákon nem termő hajtásokat, amelyek levélzete tápanyaggal látja el a fejlődő termést. Hrotkó Károly szerint az UFO-fákon feleannyi levelet lehet megtartani, mint amennyi a 25 tonnás terméshez kellene. Igaz, ezt a termésszintet a hazai gyakorlat sem éri el.

Alanyok külföldről és itthonról

Az új koronaformákhoz új, féltörpe-törpe növekedésű alanyok is kellenek, amelyek főként Nyugat-Európában, nedvesebb éghajlaton terjedtek el, a mediterrán országokban középerős, erős, vegetatívan szaporított alanyokat használnak. A német Gisela-alanycsalád első két tagja, az 5-ös és a 6-os törpe növekedésű, féltörpe a Gisela 7, míg a 12-es és a 17-es középerős-erős növekedésű. Ez utóbbiakat gyenge talajra, újratelepítésre is használni lehet a nemesítők szerint. Újdonságnak számítanak a Weigi alanyok: a törpe növekedésű 2-es és az erős növekedésű 3-as ugyancsak világszerte vizsgált alanyfajta. A Gisela 5 enyhébb, csapadékosabb éghajlatra, jó talajba való, és nem szabad nyári metszéssel visszafogni a növekedését, figyelmeztetett az előadó. A többszörös fajhibrid Maxma 14 alany középerős növekedésű, egy évvel később fordulnak termőre rajta a fák, mint a Gisela 6-on, és meredeken fölfelé törő hajtások alakulnak ki.

Hazai termesztésben a sajmeggy alanyokat ajánlja Hrotkó Károly, mert bírják a meszet, a lúgos kémhatást és a kontinentális klímát, nem érzékenyek gyökérgolyvára, jól gyökeresednek. Magonc sajmeggy alanyok a Cema, Cemany és a Korponay, vegetatívan szaporított a Bogdány, az Egervár és a Magyar, ezek növekedési erélye ebben a sorrendben csökken. A Maxma 14 és a Magyar alanyon körülbelül azonos termésmennyiség várható, de az utóbbin laposabb elágazások fejlődnek.

    


Ha sok a víz, reped a gyümölcs

Nincs áttörés a gyümölcsrepedés megelőzésében, mondta Simon Gergely tanszékvezető: azt legjobban a termőhely időjárása befolyásolja. Saját kísérleteiben meggyben arra kereste a választ, hogy inkább a gyökéren vagy a gyümölcshéjon keresztül felvett víztől reped ki a gyümölcs. Ebből a szempontból a héjon át fölvett víznek van nagyobb jelentősége. A fajtaérzékenység is meghatározó, a meggyek közül kimondottan érzékeny a Maliga emléke, a Piramis, az Érdi jubileum és az Érdi nagygyümölcsű, közepesen érzékeny az Érdi bőtermő és a Pándy 279, kevésbé reped az Éva és a Petri, amik a vizsgálat idején még csak fajtajelöltek voltak. Azok a gyümölcsök repednek könnyebben, amelyek nagy felületűek és magasabb a cukortartalmuk.

Simon Gergely különböző készítmények hatását is vizsgálta meggyre és cseresznyére. Kalciumtartalmú szerekkel 20-30%-kal sikerült visszafogni a repedést, ha a szüret előtt 5-7 héttel elkezdték a lombtrágyák használatát. Ilyen sok kalciummal viszont káliumhiányt „sikerült” előidézni, figyelmeztetett. A kalcium javítja a sejtfal szilárdságát és rugalmasságát, ezáltal kevésbé reped a gyümölcs. A proszilikon-kalcium tartalmú szerek további ásványokkal erősítik a bőrszövetet. Egy ilyen készítmény hatását a Carmen cseresznyén sikerült igazolni: 25-30%-kal kevesebb repedt gyümölcs volt a kísérletben, mint a kezeletlen kontrollon. A vizsgált cseresznyefajták közül a Vera repedt a legkevésbé és a Krupnoplodnaja a leginkább, esetükben kisebb különbséget lehetett elérni a kezeléssel.

Az is célravezető, ha valamilyen anyaggal kizárjuk a vizet vagy gyorsabban lecsorog a gyümölcsről. Leggyakrabban fóliatakarással védekeznek az eső ellen, amire különböző, igen drága rendszereket fejlesztettek ki. És ha már felépült a fóliát tartó támrendszer, rovarhálóval is be lehet borítani az ültetvényt a foltosszárnyú muslica, poloskák és cseresznyelégy ellen.

Harmadik nyaras fák

Az 1140 fával telepített ültetvényről Mohay Piroska elmondta, hogy 18 cseresznyefajtát és hat alanyt vizsgálnak benne orsó koronájú fákon. Suháng oltványokat ültettek, a fák tervezett magassága 4 méter. A koronaalakítási kísérletet néhány sorban állították be, ott UFO, Y és orsó koronát hasonlítanak össze Maxma 14 alanyon, Pillangó, Bigarreau Burlat, Carmen és Magdolna fajtákkal. Az alanykísérletben Weigi 2, Gisela 6 és Maxma 14 alanyon vizsgálják a Rita, Carmen, Bigarreau Burlat, Regina, Pillangó, Magdolna és a 8/109 fajtajelölt viselkedését.

Mérik a hajtásnövekedést, a virágzási időt, a virágok és a termés mennyiségét, a kötődési arányt, a levélfelületet. Az első következtetéseket az idén, harmadik éves fákon lehet leszűrni, de még változhat a helyzet, mire teljes termést adnak a fák. Eddig a legtöbb termőnyárs és virág a Gisela 6 alanyú Regina-fákon alakult ki, a legkevesebb virágot pedig a Maxma 14 alanyú Carmenen találták. Általában a Regina fajtán több virágot lehetett megszámolni, mint a Carmenen. A leghosszabb hajtások a Katalin és a 8/109 fajtajelöltön fejlődtek.

Tavaly nem készült el a kerítés és az őzek lerágták az alsó hajtásokat, ami megnehezíti a koronaalakítást, hangzott el az ültetvényben. Az idénre tervezik az öntözőrendszer és a fóliatakarás kiépítését is. Az érdi löszháton mészlepedékes csernozjomtalajban fejlődnek a fák, és a gyenge növekedésű Weigi 2 még ott is nagyon kis fákat nevelt eddig. Ezeket a fákat nem szabad most nyári metszéssel megbolygatni, mutatta a bemutatón Hrotkó Károly. A Maxma 14 alanyú fák elérték a végső magasságukat, nyári metszéssel és visszavágással kell korlátozni a növekedésüket. A Gisela 6 alanyú fákon még nem látszott, de tudni lehet róla, hogy a gyökere nem bírja a meleg talajt.

A koronaforma-kísérletek első eredményei arra mutatnak, hogy az Y-korona Maxma 14 alanyon kevesebb metszéssel alakítható ki, mint az orsó. Egyelőre úgy látszott, hogy kevés elágazás fejlődött a fák alsó részén, de jövőre ott is várható a kihajtás. Az UFO koronájú fákon szüretig meg kell hagyni a nem termő hajtásokat is, amelyek ellátják tápanyaggal a fejlődő gyümölcsöt. Nem látszott egyszerűnek a korona kialakítása, gondot okoz, hogy egyformán erős függőleges ágak fejlődjenek. A tavaszi fagy is ezekről az alacsonyan kialakított fákról viszi le a termést. Az USA-ban viszont nagy előnyének tartják, hogy kevesebb kézi munkával jár a nevelése, a ritkítást és metszést géppel lehet végezni, és könnyű szüretelni.

 

Horváth Csilla