Projektzáró szakmai tanácskozás a foltosszárnyú muslicáról

Utolsó frissítés: 2023 október 16.

Projektzáró szakmai tanácskozás a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) hazai károsításáról, lehetséges védekezésekről és csapdafejlesztésről

Négyéves EIP pályázati kutatás zárórendezvényét tartottuk a MATE Kertészettudományi Intézet érd-elvirai telephelyén a konzorciumi pályázat keretében a MATE két Intézete (Kertészettudományi Intézet, Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Fertődi és Budatétényi Kutatóállomása valamint a Szőlészeti és Borászati Intézet), termelőkkel együttműködve végzett megfigyeléseket a Magyarországon 2012-ben megtalált, kelet-ázsiai eredetű rovar hazai elterjedéséről, károsításáról. A meglévőnél hatékonyabb csapda fejlesztése is része volt a pályázatnak.

Rövid köszöntőket mondott Dr. Geösel András intézetigazgató és Dr. Lakatos Tamás Kutatóközpont vezető. Dr. Varga Jenő, a Fertődi Kutatóállomás vezetője moderálta a tanácskozást.

  

                                                                                      Dr. Varga Jenő és Dr. Geösel András                                     Dr. Lakatos Tamás

A szakmai eseményről Horváth Csilla írt cikket, amely a Kertészet és Szőlészet 41. számában jelent meg, az alábbiakban olvasható:

A Drosophila suzukii először bogyósokon okozott súlyos károkat, ezért a fertődi kutatóállomást keresték fel legkorábban a termesztők a problémával, mondta bevezetőjében Varga Jenő, a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont fertődi állomásának vezetője. Azt is előrevetítette, hogy egyelőre nincs hatékony megoldás a kártevő ellen.

Kevés szer használható 
Nagy gond a védekezés, mert kevés rovarölő szernek van engedélye a bogyósokra, derült ki Tüh Annamária zalai növényvédelmi előrejelző előadásából. Hazánkban 9-12 nemzedéke van a kártevőnek, a csapadékosabb, meleg, de nem forró évek kedveznek a felszaporodásának. A nagy nemzedékszám és a kevés rendelkezésre álló rovarölő szer könnyen vezethet rezisztencia kialakulásához, bár a szakirodalom sem említ még ilyen esetet. Védekezésre a gyors taglózó hatású, de hamar lebomló piretroidok használhatók legkésőbb az érés kezdetén, mert kultúrától függően 7-14 nap az élelmezés-egészségügyi várakozási idejük. A kontakt hatású, spinozad hatóanyagú készítmény engedélyokiratában is szerepel a foltosszárnyú muslica, és hatékony is a rovar ellen. Az acetamiprid hatóanyagú szerek számos kultúrában bevethetők különféle rovarok ellen, de bodzában csak kétszer, a többi bogyós kultúrában pedig egyszer egy tenyészidőben. A felszívódó szerek hatástartama körülbelül egy hét. Új, hatékony, felszívódó hatóanyag a ciántraniliprol, ez is csak kétszer vethető be, a várakozási ideje pedig mindössze 3 nap. Sajnos éppen a legérzékenyebb málna-, szeder- és bodzakultúrákban nincs engedélye.
Biológiai hatóanyag az azadirachtin, amit minden bogyóskultúrában lehet használni. A kontakt és transzlamináris anyag tartamhatása hosszabb, mint a piretroidoké. Permetezőboxban próbálták ki a foltosszárnyú muslica ellen és kellően hatékonynak bizonyult. A narancsolajnak gyérítő hatása van a kártevőre.
Máig vitatott kérdés, hogy a szőlőn elsődleges károsító-e a foltosszárnyú muslica, vagy csak a sérült bogyókba rakja a petéit. Tüh Annamária ép héjú, de furcsán töppedő kékszőlőbogyókban találta meg a lárvákat. Kinevelni nem tudta belőlük a foltosszárnyú muslicát, de a kártétel már megtörtént, tehát gyakorlati szempontból mindegy, hogy a kártevő szaporodik is a szőlőn vagy sem.
A permetezésre mindenképpen este érdemes sort keríteni, mert a muslicák napközben, melegben a lombban húzódnak meg és nem mozognak. Különösen a körülbelül 6 órás hatású piretroidokkal várjuk meg, amíg könnyebben elérhetők. Apró cseppekkel, minél jobb fedettségre törekedve permetezzünk, ajánlotta a szakember.

Tiszafasövényben telel
Fertődön Bergendi Nadin foglalkozik a kártevővel, kutatási eredményeit Varga Jenő ismertette. Bogyósokban olyan súlyos károkat okoz, ami már szederültetvény kivágásához vezetett, ezért fontos lenne tudni, hogy honnan érkezik a kártevő az ültetvénybe. A kutatóállomáson és környékén több almaecetes varsás csapdával figyelik meg a felbukkanását, és arra figyeltek föl, hogy egy nyírt tiszafasövény mellett mindig jóval több egyed került a csapdába, mint másutt. A megjelenését nagyban befolyásolja a tavasz és a kora nyár időjárása: csapadékos, hűvös tavasz után korábban fogják az első rovarokat. Így volt ez 2020-ban, amikor május végén már megjelent, 2021-ben pedig, amikor száraz, meleg volt a tavasz, júliusban fogták az első muslicákat. Az első megjelenéstől függetlenül viszont a rajzáscsúcs novemberre esik. 
Nagy kérdés, hogy hol telel a foltosszárnyú muslica. Ennek megállapítására 6 × 9 méteres, rovarhálóval fedett sátrakat állítottak föl és málnaállományba telepítettek muslicákat. Tavasszal nem találtak áttelelt egyedeket, az említett tiszafasövényben viszont még a tél folyamán is fogták a kártevőt. Ez alapján elképzelhető, hogy érdemes az ültetvény mellett sűrű sövényt kialakítani és azt permetezni, mielőtt a kártevő átrepül a gyümölcsösbe. Az almaecet mellett kipróbálták a kávéval, az etil-alkohollal, illetve mindkettővel kevert csalianyagot, és a három összetevős keverék bizonyult a leghatásosabbnak, körülbelül negyedével több muslicát fogott.

Szőlőfajták közt nem válogat
Németh Krisztina, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet kecskeméti kutatóállomásának tudományos munkatársa bioszőlőben tapasztalta, hogy a rendszeresen 0,1-0,15%-os hígítású narancsolajjal permetezett állományban nem volt foltosszárnyú muslica, és a molyok, valamint az amerikai szőlőkabóca ellen is hatásos volt a tenyészidőben végzett hat kezelés. Számos csapdát üzemeltet szőlőültetvényekben és a környezetükben, és a legtöbb muslicát a vegyes állományú (nyárfa, fenyő, borostyán) erdősávhoz közeli csapdák fogják. A szakirodalom is leírja, hogy az avarban nedvesebb és melegebb a mikroklíma, ami kedvez az apró rovarnak. Decemberben is lehetett fogni frissen kikelt egyedeket. Az időjárás alakulásának hatását alátámasztották a Badacsonyban és Kecskeméten Németh Krisztina, Lakatos Anita, Kisné Túri Andrea és Németh Csaba által végzett szőlős kutatások. Hűvösebb időszak után mindig nőtt a fogás a csapdákban, bármelyik keveréket használták. A vonzóbb anyag megtalálása érdekében ugyanis az alap almaecethez kevertek illós bort, vörösbort, kávét, Unicumot, vagy etil-alkoholt, egy deciliter ecethez 10 milliliter mennyiségben. Ebben a sorozatban az Unicumos keverék volt a leghatékonyabb. Érdekes módon ebben a csapdában több volt a nőstény, míg a kávés csalianyaggal feltöltött csapdákba több hím repült. Ezeknek a keverékeknek az volt kiindulási alapja, hogy a szakirodalom szerint a foltosszárnyú muslica nem érzékeli a keserű ízt, ezért károsítja az éretlen gyümölcsöt is, és ezt a tulajdonságát próbálták kiaknázni a keserű anyagot tartalmazó csalikeverékkel. Badacsonyban a szőlőfeldolgozó mellé is telepítettek csapdát, de nem fogott számottevően több kártevőt, mint az ültetvényben lévők, ám rengeteg ecetmuslicát találtak benne. Szeptembertől februárig az erdősávban üzemelő csapda fogta a legtöbb foltosszárnyú muslicát, illetve az erdősávtól távolabbi csapdákban fokozatosan csökkent az egyedszám.
Szőlőfajták szerint nem találtak különbséget a károsítás mértékében, pedig több fajtát is megfigyeltek: Kecskeméten Rajnai rizling, Kadarka, Nero, Csabagyöngye, Generosa, Hamburgi muskotály, Piros tramini, Badacsonyban Furmint, Rózsakő és Cabernet sauvignon volt a fajtasor. Évjáratonként más fajtákban volt nagyobb kár. A vékony héjú, könnyen rothadó Furminton egy-két-három alkalommal kalciumos permetezést is kipróbáltak, különösebb eredmény nélkül. Németh Krisztina szerint szilícium-, illetve kitozántartalmú készítményeket is érdemes kipróbálni a muslica ellen. Az előbbi vastagítja a bőrszövetet, a kitozán pedig fokozza a növény ellenálló képességét.

  

                                                                                                 Dr. Németh Krisztina                             Tüh Annamária

Külön téma volt a csapdafejlesztés, ezen a téren a csalianyagok mellett a csapda kialakítása is meghatározó lehet. Az almaecet rengeteg más rovart is vonz a csapdákba, sokféle rokon muslicafajt, apróbb legyet, hangyát, fülbemászót, fénybogarat, álskorpiót. A foltosszárnyú muslica elkülönítése a rokon fajoktól a legnehezebb, ezért lenne jó szelektívebb csapdát kifejleszteni. Érden Nagy Csaba félliteres PET-palackokon kialakított különböző méretű és elrendezésű lyukakkal, piros festéssel, valamint az apróbb rovarokat kiengedő „szabadulókupakkal” ellátott csapdákat próbál ki, melybe almaecetet öntött, a palackba lógatott apró műanyag csőbe pedig etil-laktátot. A varsás csapdát is átalakította kissé a muslicák számára. Összesen több mint 200 csapdatípust vizsgál. Egyelőre úgy látja, hogy a piros szín és a körben elhelyezett lyukak, illetve az etil-laktát javít a fogási eredményen.

Sűrűn kell permetezni
Márkli Ákos Alsószentivánon gazdálkodik, nála 2016-ban hirtelen csapott be a mennykő, amikor három nap alatt 40 tonna bodza folyt le a fákról. Azóta kiderült, hogy hiba volt a meggy mellé ültetni a bodzát, mert a rázógép után a fán maradt meggyben szaporodik fel a foltosszárnyú muslica. A meggy felőli oldalon körülbelül 50 méteres sávban mindent elvitt a kártevő. Az idén június 28-án kezdték a meggy szedését, és az első rázás után másnapra összeesett a teljes szállítmány, így derült ki a károsítás. A konzervgyárral kialakított jó kapcsolat tette lehetővé, hogy mégis mentsék a menthetőt: a rázott meggyet kis teherautóval, naponta többször azonnal beszállították és a gyárban órákon belül feldolgozták. Azonnal megkezdték a védekezést Karate Zeonnal. Rázás után is permeteztek, így a bodzában elég volt egyetlen kezelés a kártevő megállítására. Márkli Ákos tapasztalta szerint két héten át kell intenzíven védekezni négynaponta, az engedélyezett szerek kisebb dózisával, hogy a rajzás elején fékezzük meg a foltosszárnyú muslicát.

  

                                                                                          Nagy Csaba                                                         Márkli Ákos

Apró kártevő
A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) 2,5-3 milliméteres, piros szemű, barnássárga testű muslica, a potrohán fekete csíkokkal. Szeme jóval nagyobb, mint az ecetmuslicáé. A nevét a hímek szárnyának csúcsán jól látható fekete foltokról kapta, ezek a foltok azonban fokozatosan alakulnak ki a kikelt rovaron. Azért veszélyes károsító, mert a nőstény kemény, fűrészes tojócsövével az ép gyümölcshéjon át is képes lerakni a petéit. Egy gyümölcsben sok lárva fejlődhet. Lárvája 4 milliméteresre nő meg három fejlődési állapota alatt. Bábja apró, vörösesbarna, két jellegzetes szarvszerű kitüremkedéssel. A teljes fejlődési ciklus a hőmérséklettől függ, nálunk 21-25 napra tehető. Rengeteg tápnövénye van, az említett bogyósok, cseresznye és meggy mellett a som, a faeper, a füge, és a burgonyafélék családjába tartozó gyomnövények.
Eredeti élőhelye Délkelet-Ázsia, Európában és Észak-Amerikában 2008-ban jelent meg, és megállíthatatlanul terjed a számára alkalmas klímán.