A Tanszék története

Utolsó frissítés: 2022 március 01.

Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán a zöldségtermesztés 1946-ig csak tantárgyként szerepelt.

1946-ig Csonti Szabó István oktatta a tárgyat, majd 1946-ban Somos András kapott megbízást a tanszék megszervezésére. A Zöldségtermesztési Tanszék a tanszékvezetőn kívül 2 oktatóval és 2 tudományos kutatóval működött. A tanszékvezető helyettese Angeli Lambert, a neves paprikanemesítő volt, míg az oktatásban Kórodi László működött közre. 1948-ban bővült a Tanszék új oktatóval (Borka Miklós) és 3 demonstrátorral. A következő évben kapott tanársegédi besorolást Tarjányi Ferenc. 1951-ben szintén tanársegédként került a tanszékre Kerekes József, aki a gyógynövénytermesztési előadásokat készítette elő Szathmári Géza külső előadó részére és szervezte az akkor induló gyógynövény-termesztési kutatásokat. 1952-től került a tanszékre Dávid Sándor, Balázs Sándor és Tarjányi Ferencné. 1954-ben Filius István lett a tanszék új oktatója. Az 1956. évet megelőzően még egy tanársegéddel, Túri Istvánnal bővült az oktatói keret.

A kutatómunka fokozatosan alakult ki és bővült a kutatási feltételek javulásával. A kutatásokat a későbbi Kertészeti Kutató Intézet Budatétényi Központjának területén végezhettük, ez a munka a paprikanemesítéssel indult. Később a zöldségtermesztés biológiai alapjainak a kutatása lett a tanszék fő feladata. Ebbe a témakörbe tartozott a hő- és fény-, továbbá a szén-dioxid alakulásának hatásvizsgálata, különböző hajtatott zöldségfajok tekintetében. 1957-től az egyetem elődje a Kertészeti Főiskola a Soroksári Dunaparton kapott kutatási területet. Innen kezdve vált a szabadföldi kultúrák kutatása is hatékonyabbá. Egyidejűleg az újjáépült és szervezett budai telepen is egyre jelentősebb kutatásokat tudtunk folytatni, elsősorban a hajtatott kultúrákkal és gyógynövényekkel. 1960-ban a Dunaparti Kísérleti tér áthelyeződött a Soroksári tangazdaság központjába. Ez az időszak volt a tanszéki kutatások eddigi legintenzívebb periódusa. Elsősorban a fólia alatti termesztés kidolgozása lett a kutatómunka fő tématerülete. Filius István, Somos András és Túri István kutatómunkájának köszönhető, hogy a hazai fóliás hajtatás alapjai Magyarországon megteremtődtek. Párhuzamosan, főként a paprikanemesítés volt egy eredményes kutatási területünk, elsősorban a hajtatásban legnagyobb felületen termesztett fehér színű hibridek előállításával tudtunk európai szintű eredményeket elérni. Ez idő alatt dolgozta ki a tanszék a tanszéki és más hazai és külföldi kutatási eredmények elterjesztésére az un. szinkron szaktanácsadási eljárást. Ennek keretében a hajtóbázisokon tartott előadások és az azokat követő bemutatások eredményeként képeztük ki azokat a szakembereket, akik az országban a zöldséghajtatást Közép-Európában a legmagasabb szintre emelték.

Az 1960-as években kezdtünk foglalkozni a termesztő-berendezések kihasználásának kérdéseivel és e kutatások során kezdtünk el foglalkozni a gomba termesztésével. Az első időszakban csak a csiperkegombával foglalkoztunk, a későbbiek során a Kecskeméti Zöldségkutató Intézettel együttműködve más fajok termesztésének módszereit is igyekeztünk kidolgozni. A gyógynövénytermesztés önálló tanszékké alakult és 1970-től a Gyógynövénytermesztési Tanszék vezetője Kerekes József lett.

1992-ben Somos András tanszékvezető nyugdíjba vonult, a tanszék irányítását Balázs Sándor vette át, aki 1994-ig vezette a tanszéket. Őt nyugdíjazása után Zatykó Ferenc követte, majd 2000-től Terbe István lett a tanszék vezetője.

Megemlítendő, hogy a Kertészettudományi Karon is végrehajtódott egy intézetesítés. Az intézethez a zöldségtermesztésen kívül a gyógynövénytermesztés kapcsolódott. Ez a szervezeti formula a rendszerváltozást követően megszűnt, azóta a tanszék Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék néven működik.

A tanszék oktatói és kutatói változatlanul szoros kapcsolatot tartanak a termelőkkel, a szaktanácsadási rendszer is tovább működik. Jó a kapcsolatunk számos külföldi oktatási és kutatási intézménnyel a korábban kiépített holland, német, francia, svájci kapcsolatok változatlanul működnek.